20.rész

Az ágyon fekve nézek ki a fejemből, olyan érzésem van, mintha hiányozna valami. Már két órája visszaírtam Luhannak, azóta még nem válaszolt. Ahogy Sehun se, hogy talán egy kicsit is bocsánatot kérjen a viselkedése miatt. De végülis mire számítsak tőle? Ő egy bunkó, és a ebben a legszörnyűbb, hogy ő sem tagadja le, és én még eljátszottam azzal a gondolattal, hogy talán lehetünk barátok, nem úgy mint első benyomásnál... Lehet jobb is volt úgy, míg egyáltalán nem bírt ezáltal nem is beszéltünk, és semmi ok nem volt a haragra. Már megint miért gondolkodom rajta?

19.rész

Sehun pov:

Karba font kezekkel nézem, ahogy a kis ficsúr bekeni Reita testét, s mikor a hátát keni egy ötlet pattan ki a fejemből. Csendben közelítem meg őket, majd a srácnak hadonászással leadom, hogy húzza el a csíkot innentől én folytatom.

Olvasóimnak

Sziasztok! ^ ~ ^ ♥

Szeretném elmesélni nektek, hogyan is jutott eszembe a fici, amit egyre inkább bontogatok ki nektek.

18.rész

- Ki az ágyból Sehun! - ordít apám és még az ajtót is kicsapja melléje. Mivel érdemeltem ki ezt a bántásmódot? Évek óta nem keltem így, morcosan, apám által... Felülök az ágyon és mély levegőket veszek, lehet most kezdődik a balszerencse napom?
- Siess már, szinte csak rád várunk - morog az ajtóban állva bátyám.

17.rész

Egész út, pörgéssel telt, legalább is számomra biztosan, bár anyuék is nevettek rajtam. Eddigi legjobb utazásom volt, még az se tűnt fel, hogy vagy 7 órás kocsiutat tettünk eddig meg. 
- Az autót itt hagyjuk – száll ki Jake és a csomagtartóhoz megy. Repülőtér parkolójában vagyunk, s most kezdek izgulni… tenyerem eléggé izzad is.

16.rész

Luhan pov:

 
- Mit fogsz most csinálni? – miközben pakolok, Sehun dörmögő hangja csapja meg a fülem. Meglepetten fordulok felé. 
- Nocsak… hogy, hogy itt? – szarkasztikusan teszem fel a kérdést. 
- Egy hosszú éjszaka után Reitával, szerintem megérdemlem, hogy itt legyek –  mondja elégedettséget tükrözve, majd beljebb jön és leül az ágyra. Elhűlve nézem önelégült arcát.

15. rész

- Kész van? – türelmetlenkedik a lány.

- Eeegy pillanat – mondom és a mini sütőből kiveszem a meleg szendvicseket, majd berakom a következő adagot. Egy szeletet elé rakom, a másikat pedig magamhoz veszem. Most kicsit lecsendesedett a vihar, ahogyan Reita is, de eddig folyamatosan cirkuszolt nekem.

14.rész

Sehun pov:

Pár órát kint töltöttünk, majd visszamentünk a lakásunkba... akarom mondani a lakásomba, egész idő alatt fárasztottuk egymás agyát, nem is csodálom, hogy mikor hátsója kanapéra került már be is aludt. 
Egyedül hagyni nem merem, de szóltam Kainak, hogy hozza át a táskáját. 

13.rész

Sehun felhúz a földről és derekam átfogva indul meg velem. Tőlem csak annyi telik, hogy bambán nézem az arcát és lábaim teszem egymás után. Ki visz a lakásból és egy kisebb sétával bevezet egy másikba. Egy furcsa illat csapja meg az orrom, ahogy belépek így már nem is figyelek Sehunra.

- Mi ez a szag? - fintorgok és befogom az orrom.